A keresztények képmutatók, unalmasak, régimódiak, agresszívek, nem gondolkodnak reálisan, szexuálisan frusztráltak, a spontaneitás hiányzik az életükből, pszichésen gyengék, kevésbé szabadok, kevésbé nyitottak, kevésbé boldogok.

Legalábbis több felmérés szerint ezt gondolja egy átlag egyetemista/főiskolás. A MEKDSZ célja kettős: szeretnénk, ha a velünk kapcsolatba kerülő keresztény diákok Jézus Krisztus olyan tanítványaivá válnának, akikre nem igaz a fenti sztereotípia. Másrészt, a MEKDSZ-es keresztény diákok igyekeznek megmutatni nem hívő diáktársaiknak, hogy Jézus követése nem megnyomorítja az ember életét, hanem éppen ellenkezőleg: kiteljesíti, és tartalommal tölti meg.

A MEKDSZ jelszava: diákok a diákokért. Ezért arra bátorítjuk a keresztény diákokat, hogy egyetemeiken/főiskoláikon alapítsanak diákköröket. Hogy a fent ismertetett célokat a diákkörök milyen konkrét programokon keresztül valósítják meg, az az ő döntésükön múlik.

Mi akkor a MEKDSZ?

A MEKDSZ felekezetközi szervezet, amely élvezi a történelmi egyházak támogatását is. Természetesen a diákcsoportok nem gyülekezetként működnek: a csoportok tagjait bátorítjuk arra, hogy vegyenek részt egy gyülekezet életében. Tagjaink megegyeznek az alapvető keresztény hitelvekben (lsd. Hitvallásunk)

Egyébként országos konferenciákat, képzési programokat, szakkonferenciákat, ingyenes könyvtárhasználattal, körlevelekkel, képzési anyagokkal és ingyenes fénymásolási lehetőséggel próbálunk segíteni a diákköröknek..

Mik a diákkörök?

Az azonos élethelyzet és az evangéliumba vetett hit köti össze azokat a diákokat, akik a magyarországi egyetemeken, főiskolákon a MEKDSZ-es diákköröket alkotják. Ezek többnyire teljesen önállóan, „alulról” szerveződve jöttek létre, és mindegyikükre igaz, hogy független, diákok által vezetett közösségekként működnek.

A különböző felekezeti hátterű diákok – köztük olyanok is, akik semmilyen „vallási háttérrel” nem rendelkeznek - úgy töltik el együtt az időt, ahogy akarják. Vitázó, elmélkedő igetanulmányozásaik épp úgy a Biblia, Istenük és egymás mélyebb megismerését segítik elő, mint a koraesti kávéházi trécselés, vagy a kari focibajnokság. Énekeik, közös imádságaik egyenes következménye az ima utáni laza közös reggeli a büfében. Végtére is az „együtt élést” gyakorolják és erre Jézusban valóban szabadok lettek.