Jópáran ismeritek ezt az iskolát,de van aki még nem. Nos, most erröl írok, hogy tulajdonképpen mi is ez.
A vasárnapi iskola az iskolai hittan foglalkozások kiegészítöje vagy helyettesítöje. Nem kötelezö, bárki szabadon jöhet és csatlakozhat az iskolához.
3-18 éves korú gyermekek és fiatalok járnak a vasárnapi iskolába, 4 csoportban oktatunk, korosztályra bontva. 70 gyermek és 13 tanító tartozik az iskolához. (ja, bocsi,meg az eszközök, székek, könyvek, füzetek és tollak stb. nehogy szegények megsértödjenek...:-)


3 oktatótermünk van + 1 helységet kapunk vasárnapra, és persze most készítjük az éves célt, az éves tantervet, csoportbeosztást stb...
Célja ezeknek a foglalkozásoknak, hogy a gyermekek és fiatalok fejlödjenek erkölcsben, az értékrendjük kialakuljon, átértékelödjön, játékos formában, gyakorlatorientáltan megismertetjük öket a Bibliával, hogy helyes Istenképet kapjanak.


A tapasztalatom, hogy helyes Istenképpel könnyebb helyes önismerethez jutni. Nem csak a teremben vagyunk, és ettöl más a többi hitoktatástól. Mi kimozdulunk! Terveink között szerepel újra az Ability (képesség)park meglátogatása, hogy megtapasztaljuk, milyen lehet - ha pár perc erejéiig -fogyatékkal élni... hogy ne okozzon zavart és nehézséget az ilyen helyzetek és emberek kezelése. Megtapasztalni, megérteni és segíteni.


Tízezer gyermek karácsonya, cipösdoboz akció. Jön majd az advent idöszaka, és karácsony. Készítünk - és az adakozók által begyüjtük - sok cipösdoboznyi szeretetet azoknak, akiknek nem telik ajándékra a karifa alá, és elvisszük, odaadjuk a nagycsaládosoknak, rászorulóknak. Ezért szervezünk decemberben egy gyerekdélutánt és ott kiosztjuk majd a csomagokat.
Koncertekre megyünk, és jó idö esetén kirándulni. Folytatni szeretnénk a Talentum pályázatot, új kiírással, hogy azok a gyerekek és fiatalok akik tehetségesek, felfedezzük és felkaroljuk öket.


Szeretik a gyerekek és fiatalok ezt a sulit, de mi tanítók is élvezzük. A gyerekek társaságát és egymás társaságát is. Tanulunk a gyerköcöktöl, és ök tanulnak tölünk. Szilvi írt a bolgjában a boldogságkutatásról. Milyen igaz. Vallom, mert már tudom, az igazi örömforrás az adás. Azt tapasztaltam, hogyha az idömet, erömet, szívemet, hitemet, képességemet erre szánom, odaadom, mintha minimum megduplázódna minden, és az, ami nehézséget okozott, problémát, soxor nélkülem megoldódik.
Hát nem csoda ez is? Külön öröm, amikor láthatom a felnövekvö jövö generációt, rácsodálkozhatok arra, hogy az Istentöl kapott értékek nem vesznek el, hanem élnek.

Ma délelött a padban odaforult hozzám egy idösebb néni, megérintette a térdem, és azt mondta, ezt feltétlen tudnom kell. Vele történt nemrég egy vasárnap, hogy kiment levegözni egy rövid idöre, mert melege volt, a gyerekek meg kinnt játszottak. Hallották az éneket, meglátták a nénit, megfogták a kezét, bevonták, hogy énekeljenek együtt. A néniek ez annyira jól esett, és azt mondta, ezt köszöni nekünk. (az érdem a tanítótársaimé...) Az meg a legnagyobb gratis, hogy szó szerint Aranyéletem van, mert A társam ebben is a társam.

Arany Móni