1967-1974
Imre Albert szolgálata, a lelki stabilizáció korzsaka:
A pásztor nélkül maradt gyülekezet nehezen jutott nyugvópontra az új lelkipásztor meghívásában. Végül Imre Albertre esett a választás, aki 1967. április 3-án elfogadta a gyülekezet meghívását. Imre Albert a Szabolcs megyei Vaja községben született 1926. szeptember 19-én. Megtérésére és bemeritkezésére 1948-ban került sor Magyarbolyban, Révész Sándor által. 1950-ben házasságot kötött Tisza Magdolnával, majd Pécsre költöztek, ahol a férj az iparban, a feleség pedig a kereskedelemben helyezkedett el. A lelkipásztori szolgálatra való elhívást Imre Albert testvér 1956-ban kapta, a Mát. 9:35-38 alapján. A Baptista Teológiára azonban csak 1964-ben nyert felvételt. Ezzel egyidöben kapott meghívást a velencei körzettöl, és költözött át Pécsröl Székesfehérvárra feleségével, Lívia és Mária nevü lányaival. A teológiát három év alatt végezte el. 1967-ben a székesfehérvári gyülekezet is meghívta lelkipásztorának. Itt került sor lelkipásztorrá való avatására is, 1967. július 16-án. Jelen voltak: Nagy József, a Teológia dékánja, Szebeni Olivér, az intézet tanára, és Papp József, a kerület titkára. Az elsö bemerítésre 1968. június 8-án került sor, amikor öt fiatal lélek részesült hitvalló keresztségben. A második vízmozdulás pedig 1969. júniusában történt, ugyancsak öt fövel. A székesfehérvári és velencei összevont körzet komoly feladatot adott Imre testvérnek. A közel 120 km-es átméröjü körzet állomásai: Székesfehérvár, Seregélyes, Nádasdladány, Várpalota, Velence, Dunaújváros, Baracs-Apátszállás, Szabadegyháza, Tordas, Gyúró és Csákberény. A gyülekezetben beindult az ének-zenei munka. Fénykép bizonyítja, hogy már 1938-ban is volt énekkar, de valami oknál fogva ez egy ideig megszünt. 1962-ben próbálkoztak ismét id. Fóris István vezetésével az énekkari szolgálatok fölelevenítésével, majd átmeneti ellenállás után 1967-töl viszonylag folyamatosnak mondható az énekkar szolgálata, elöször Remeczki Péter, majd Pannonhalmi Tibor irányítása alatt. Ez idöben újra szervezödött a kis pengetös zenekar is, alkalmi szolgálatokat végezve a közösségben. A székesfehérvári gyülekezetnek a hetvenes évek elején 70 tagja volt. 1974-ben elfogadva a hajdúböszörményi gyülekezet meghívását, Imre Albert feleségével együtt elköltözött. Onnan 1980-ban Paksra, majd nyugdíjba vonulásuk után 1986-ban ismét visszaköltöztek Székesfehérvárra. Imre Albert testvér örömmel vette a velencei és tordasi gyülekezetek felkérését, hogy ismét vállalja föl lelkigondozásukat, amit hüséggel végzett 1996. agusztusában bekövetkezett haláláig.